Szathmári István: Anyanyelvünk az általános iskolában

Anyanyelvünk az általános iskolában

Az 1972. április 6-8. között megrendezett nyíregyházi vándorgyűlés anyaga

Budapest, 1974

A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 138. száma

Előszó

Ebben a kötetben az olvasó kézhez kapja annak a vándorgyűlésnek a teljes anyagát, amelyet a Magyar Nyelvtudományi Társaság - a Művelődésügyi Minisztérium, Szabolcs-Szatmá megye Tanácsa és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola közreműködésével - Anyanyelvünk az általános iskolában címmel rendezett meg Nyíregyházán 1972. április hatodikától nyolcadikáig. Az anyanyelv gondolkodásunknak és egész műveltségünknek az alapja. Ismerjük és elismerjük e megállapítás jogos voltát, de az már kétséges, hogy oktató-nevelő munkánk minden területén levonjuk-e a belőle származó következtetéseket. És mindehhez tegyük hozzá, hogy hihetetlen gyorsasággal változó, fejlődő életünkben, társadalmunkban a közlés (a kommunikáció) - a mondanivalónak célszerű és hatásos, ugyanakkor helyes és szép kifejezése - mind fontosabb és fontosabb szerepet kap; tehát nagy a társadalmi igény az anyanyelvi nevelés és oktatás iránt. Végül pedig arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a legközvetlenebbül érdekelt nyelvészet, de az azt segítő többi tudomány: az irodalomtudomány, a lélektan, a pedagógia, a szakdidaktika, továbbá az információelmélet stb. az utóbbi években vagy talán évtizedekben igen nagyot lépett előre. E meggondolások alapján a vándorgyűlés elé kettős célt tűztünk ki. Először, hogy egy összefoglaló főelőadás, a kijelölt témaköröknek megfelelő több bevezető referátum és még sokkal több hozzászólás keretében az arra legilletékesebbek - gyakorló pedagógusok és a tudomány szakemberei - tárják fel nyíltan és őszintén a Társaság mint társadalmi szervezet előtt az általános iskolai anyanyelvi nevelésnek valamennyi eredményét és - még inkább - valamennyi hibáját, fogyatékosságát, természetesen kiemelve a továbbvihető módszereket és ötleteket, valamint megtéve az anyanyelvi neveléssel kapcsolatos javaslatokat. Másodszor fontos célunk volt az is, hogy az egyetemek, főiskolák oktatói, a tudományos intézetek szakemberei, az irányító szervek képviselői közvetlenül találkozhassanak az anyanyelvi nevelés munkásaival: tanárainkkal, akik naponként (nemegyszer több tekintetben magukra hagyatva) a számukra éppen adott körülmények között küzdenek meg az anyanyelvi nevelésnek igen sokrétű és nehéz feladataival.