Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára

A magyar nyelv szótára

Reprint

Czakó Gábor A Czuczor Fogarasi Szótárról

Az ép magyar nyelvérzék máig a belső nyelvértelmezés alapműve, a Czuczor Gergely és Fogarasi János által készített A magyar nyelv szótára – CzF. Jómagam Mészöly Miklós állandó hivatkozásai nyomán kezdtem érdeklődni e csodálatos mű iránt. A CzF fölöleli a magyar nyelvnek a XIX. században használt teljes szókészletét – 113 000 szócikket, köztük a korabeli helyneveket. A nyilvánvalóan idegen szavakat mellőzi. Nyelvtana szerint a magyar gyöknyelv. Hangjaink „érteményt” hordoznak, szavaink rendszert alkotnak, s a mintegy 2400 gyök toldalékolásából keletkeztek és keletkeznek. A képzők, jelek és ragok az őket alkotó hangok „érteményük” szerint módosítják-alakítják az általuk kiegészített gyök jelentését. A szótár elsősorban „belhasonlításra” törekszik, de megadja közel 50 nyelv szavait is, melyekkel a magyar szavak kapcsolatban állhatnak.

„A nagy magyar szótár belső elrendelésének s miképeni kidolgoztatásának terve. Utasításul a magyar Tudóstársaság tagjainak” című, 1840-ben kelt MTA irat bízta meg véglegesen Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetest, költőt és nyelvészt az Akadémia tagját a szótár elkészítésével és Fogarasi János (1801-1878) kúriai bírót, nyelvészt, az Akadémia tagját a munka fölügyeletével;  „Akadémiánk nagy és kisgyűlései által, többszöri, tehát a lehető legalaposabb megvitatás után.”

Kortársaik, a Grimm-testvérek nyolcvanad magukkal dolgoztak nagy német szótárukon.

Czuczor a munka egy részét – 1849-51 között - vasra verve végezte, midőn a Riadó c. forradalmi verse miatt várfogságot szenvedett. Halála után a művet Fogarasi János fejezte be.

A magyar nyelv szótárának hat kötete 1861 és 1872 között jelent meg. Akkor már dúlt az ugor-török nyelvháború. Az előbbi oldal vezére, Hunfalvy Pál az Akadémiai főkönyvtárosa, főrendiházi tag, stb. minden módon gátolta a mű elkészülését, és megjelenését. A Toldalék, a javításokat tartalmazó pótkötet már kézirat maradt.